Hány forintot hozott a kormányváltás a konyhára?
A parlamenti választások földcsuszamlásszerű változásokat indítottak el több hazai gazdasági mutatóban, holott még semmi kézzelfogható nem történt. Az elmúlt napokban számos elemzés összegezte a választások közvetlen piaci hatásait. Ez az írás a már publikált adatokra támaszkodva arra a kérdésre keresi a választ:
hogyan keletkezhet ennyi mérhető gazdasági érték anélkül, hogy bármi lényeges ténylegesen megváltozott volna?
MI VÁLTOZOTT?
A Tisza párt győzelme nyomán, egyetlen hétvégén, a forint közel 3,6 százalékot erősödött az euróval szemben, ami közel négyéves rekordot jelent.
A hét első napján a BUX-index közel 5 százalékos emelkedéssel, 139 459 ponton, történelmi csúcson zárt, szokatlanul magas, 126,8 milliárd forintos forgalom mellett. Az OTP részvényárfolyama 8,4 százalékkal, 44 750 forintra ugrott, ami hatalmas új rekord az eddigi legmagasabb 41 890 forintos árfolyamhoz képest. A MOL 8 százalékkal, 4380 forintra erősödött, az eddigi rekord 4128 forint volt. A Richter részvényei eközben 1,6 százalékkal, 13 ezer forintra drágultak, ami szintén új történelmi csúcsot jelentett.
Az Opus Global papírjai ugyanakkor egyetlen nap alatt 30,23 százalékkal, 300 forintra zuhantak, a 4iG pedig 17,43 százalékos mínusszal 2056 forintra esett. A Delta Technologies részvényei 10,3 százalékkal értek kevesebbet, mint pénteken, a 4iG által tavaly felvásárolt Rába pedig 9 százalékot veszített értékéből. Bár e társaságok árfolyama néhány nap elteltével némelyest visszakorrigált, hosszabb távon egyértelmű a tendencia: a 4iG 2026-ra 37,6, a Gránit Bank pedig 26 százalék mínuszba került a tavalyi évhez képest.
Az intézményi állampapírpiacon a magyar állampapírok hozama egyetlen nap alatt 29-32 bázispontot esett. Az 5 éves hozam az iráni feszültség idején 7,5 százalékos csúcson állt, és a választás után 6,12 százalékra csökkent. A magyar 10 éves hozam a márciusi csúcshoz képest közel 150 bázisponttal esett vissza, miközben a régiós hozamok változatlanul a januári szintjük fölött álltak.
A piac azonnal beárazta, sőt, talán már el is költötte a jelenleg befagyasztott, közel 35 milliárd eurós uniós forrást – holott e források megszerzéséhez még 27 feltétel teljesítése szükséges, a felhasználásra nyitva álló időablak pedig 2026 végén bezárul. Rögtön megszólalt mindhárom hitelminősítő is: a választásokat követő napokban kiadott elemzésükben kiemelték, hogy az uniós források megszerzése a növekedési kilátások és a külső egyensúly erősítésén keresztül javíthatja az ország hitelképességét.
MI NEM VÁLTOZOTT?
A turbulens piaci mozgások ellenére lényegében semmi lényeges, kézzelfogható elmozdulás nem történt.
A magyar gazdaság továbbra is súlyos kihívások előtt áll, az orosz-ukrán háború változatlan hevességgel folytatódik, és a Barátság kőolajvezeték azóta sem szállít olajat. Az iráni válság miatt a világgazdaságban több mint aggasztó folyamatok zajlanak, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a világ valaha volt legsúlyosabb energiaválságával nézhetünk szembe.
Az új kormány és a parlament még fel sem állt, a leendő miniszterelnök pedig bejelentette, hogy nem várható gyökeres változás sem az orosz energiaimport, sem a migráció ügyében, és az ország továbbra sem lép be az ukrajnai háborúba.
Markánsan kirajzolódik tehát a változatlanul rossz, sőt, egyre romló piaci környezet és a magyar gazdaság több fontos mutatójának látványos javulása között tátongó óriási szakadék.
MIT HZOTT ÉS MENNYIT ÉR A PERCEPCIÓK VÁLTOZÁSA?
Jól láthatóan egy valami változott csupán:
az ország jövőjével kapcsolatos percepciók, azaz a magyar gazdaság piaci reputációja, ami szinte azonnal százmilliárdokban mérhető hasznot hozott – gyakorlatilag a semmiből.
A választásoknak az árfolyamokra gyakorolt robosztus hatását bizonyítja, hogy a forint volt az egyetlen deviza a régióban, amely ezen a héten erősödött. Az elemzők szerint a BUX-indexet egyértelműen a választás hajtotta, a nemzetközi hangulat egyáltalán nem indokolta ezt az emelkedést. A BUX ugyanis jócskán felülmúlta az iráni feszültség és az olajáremelkedés miatt pesszimista európai benchmarkokat (pl. Euro Stoxx 50).
Az OTP, a MOL és a Richter együttes kapitalizációja egyetlen kereskedési nap alatt, közel 1270 milliárd forinttal (kb. 3,5 milliárd euró) nőtt. Ez még akkor is kiemelkedő, ha a MOL árfolyamának változását a választásokon túl az olaj világpiaci árának 6,5-7 százalékos megugrása is mozgathatta.
A Tisza győzelmének az állami megrendelésekhez köthető tőzsdei cégek árfolyamesésére is hatása volt, az OPUS és a 4iG együttes piaci értékvesztése mintegy 221 milliárd forintot tett ki.
A piaci percepciók változása az állampapírok hozamcsökkenésében is döntő szerepet játszhatott. Bár ezek pénzügyi hatásait rendkívül nehéz megbecsülni, érdemes legalább nagyságrendi számításokat végezni. Az államadósság-finanszírozás várható költségmegtakarításai, a forgalomban lévő állampapírok árfolyam-nyeresége, valamint a devizaadósság forintértékének mérséklődése révén a hozam- és árfolyam-elmozdulások több száz milliárd forintos hatást generálhatnak – önmagukban, a reálgazdasági folyamatoktól teljesen függetlenül. Mindezt úgy, hogy az új kormány még meg sem alakult, semmilyen gazdaságpolitikai intézkedés nem született, és az uniós források felszabadításához szükséges feltételek sem teljesültek.
Ritka pillanat ez: az elmúlt napok történéseiben közvetlenül tetten érhető a piaci fundamentumok és a percepciók éles kettéválása, azaz a reputáció konkrét forintösszegekben is lemérhető hatása. A magyar választások is azt bizonyítják, hogy a piacok nem a tényleges gazdaságpolitikát és teljesítményt, hanem a várt gazdaságpolitika reputációját árazzák be.
Ezt hívja a pénzügyi szakirodalom „anticipation effect”-nek: amikor egy vállalat vagy ország reputációja jövőbeli cash flow-kat diszkontál vissza a jelenbe.
A gyors piaci reakció egy kellemetlen kérdést is felvet: a piacok láthatóan a Tiszához kötötték azokat a pozitív gazdasági forgatókönyveket, amelyeket akár a kormányzó párt is képviselhetett volna. A piac végül egyetlen hét alatt felszámolta az évek alatt felhalmozódott kockázati prémiumot.